NKA.HU /// 2002-ben civil kezdeményezésre rendezték meg először egynapos program keretében a Magyar Festészet Napját. Az azóta eltelt 21 év során a program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának is köszönhetően másfél hónapos programsorozattá és a kortárs festészet ünnepévé vált több, mint 150 kiállítással és a festészethez kapcsolódó programokkal, kerekasztalbeszélgetésekkel, könyvbemutatókkal, dokumentum- és játékfilmekkel. Az idei év október elejétől november közepéig tartó eseményeiről Verebes Györgyöt, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnökét kérdeztük.
Verebes György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke, a Szolnoki Művésztelep Művészeti vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kollégiuma Magyar Művészeti Akadémia által delegált tagja, a kollégium vezetője.
Az elmúlt huszonegy évben milyen fejlődésen ment keresztül a Magyar Festészet Napja programsorozata?
Hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az alapítóknak hála, egy egy egynapos rendezvényből fejlődött ki egy másfél hónapon át tartó rendezvénysorozattá. Kiterjedt nemcsak Magyarországra, hanem az egész magyar kultúrtérre a Kárpát-medencében. Úgy gondolom, hogy ez sikertörténetként könyvelhető el, egyre nagyobb figyelem irányul rá a sajtó vonatkozásában is, bátran mondhatom, hogy a kortárs képzőművészet egyik legnagyobb projektje ma.
Az idei fő kiállítás, az Élő magyar festészet című központi tárlat Törökbálinton a Gallery Max tereiben valósult meg, ahol 160 kortárs festőművész ugyanennyi alkotása látható. Az előző évekhez hasonlóan kor szerint tematizálják az alkotókat, alkotásokat. Miért ezt a tematikát választották?
Kurátori kiállításról van szó, mindhárom generációnak van egy-egy kurátora, értelemszerűen a három személy közösen dolgozik, és ez is jelzi, hogy az a célja ennek a koncepciónak, hogy ne szétválasszon, hanem sokkal inkább összehasonlítson, összekössön korosztályokat. Az idei kiállítás lényege ezzel együtt az volt, hogy nem különválasztva állítottuk ki a három generációt, hanem közös rendezésben, s bár három teremben, de így is sokkal inkább a közös nevező válik hangsúlyossá. A generációs kérdés ma igen aktuális a művészetben is. Egy olyan világban élünk, amikor annyi az új információ, hogy a fiatal generációnak nem sok esélye van a néhány évtizeddel idősebb mesterek munkáját alaposabban megismerni, és viszont. Szerintem ez egy összhangteremtő kiállítás, a mostani tárlat jelentőségét ebben látom. Az idősebb mestergeneráció részéről olyan elemi frissesség jelent meg a falakon a kiállított művek révén, ami tökéletes összhangban van a harmincas éveikben járó művészek alkotásaival. Ez egy nagyon érdekes párbeszéd, különleges tapasztalat mindenki számára.
Élő Magyar Festészet 2023 – kiállítás
Helyszín: Gallery Max (2045 Törökbálint, Tópark u. 1/a
Megtekinthető: 2023. november 14-ig hétfő – szombat: 10.00 – 20.00, vasárnap 10.00 – 19.00
Kik kapták idén a szakmai díjakat?
Nagyjából 10-15 éve adjuk át ezeket a díjakat. A szakmai díjak generációnként oszlanak el. A fiatal nemzedék Maticska Jenő-díjával kezdeném. Maticska Jenő nagyon tehetséges és sajnálatos módon nagyon fiatalon elhunyt, erdélyi származású festő volt, nem véletlenül kapta a fiatal generáció díja az ő nevét, ez egy szimbolikus gesztus. Vető Orsolya Lia nyerte idén ezt a díjat. Ő a harmincas éveiben járó nagyon inventív, perspektív, a kortárs művészeti térben erőteljes jelenléttel bíró művész.
A középgeneráció díját Bullás József festőművész kapta, aki a hatvanas évei elején jár, a magyar festészeti életnek évtizedek óta meghatározó személyisége.
A hetven feletti korosztály díját Konkoly Gyula festőművész kapta. A doyen díjhoz azt érdemes hozzáfűzni, hogy itt hangsúlyosan az egész életművet értékeljük, és azt, hogy milyen hatást gyakorolt és gyakorol a művész az egész magyar képzőművészeti színtérre. Itt arra is gondolok, hogy az illető művészegyéniségnek iskolateremtő, szellemiséget formáló hatása van a fiatalabb generációkra is.
Konkoly Gyula a hetvenes-nyolcvanas évek avantgárd időszakának karizmatikus egyénisége, aki életének későbbi szakaszában visszatért a figurális festészethez, megmutatva lenyűgöző szakmai tudását, amely valódi kortárs módon tiszteleg a festészet hatalmas hagyománya előtt, éppen ezért az ő életpályája nagyon szemléletes a festészet ünnepe szempontjából.
A Magyar Festészet Napja civil kezdeményezés, ahol festőművészek díjazzák egymás munkáját, ezért a festőtársadalom körében ezek a díjak igen magasan értékeltek.
A díjakat odaítélő bizottság művészekből és művészettörténészekből áll, akik nagy rálátással rendelkeznek a magyar festészeti szcénára. Nagyon örülök, hogy ebben az évben az említett művészek kapták a díjakat. A kiállításnak emellett kiemelt jelentősége az, hogy évről-évre egy sajátos áttekintését adja a festészet pillanatnyi helyzetnek és találkozási, kommunikációs lehetőséget biztosít a művészek számára.
Hány kiállítást lehet megtekinteni a Magyar Festészet Napja alkalmából?
A programsorozat megvalósítása október elején kezdődött a sajtótájékoztatóval, és mostanra kb. 160 csatlakozott festészeti témájú rendezvény látogatható. Itt nemcsak kiállításokról van szó, hanem festészeti témájú kerekasztalbeszélgetésekről, könyvbemutatókról, valamint mindenféle olyan kulturális eseményről, amely valamilyen formában a kortárs festészethez kötődik, visszautalással akár a magyar festészet múltbeli értéjeire is. Például ebben az évben sok cikk jelent meg a sajtóban, melyek a Magyar Festészet Napjára történő hivatkozással elemzéseket, esszéket közöltnek a magyar festészet történetéről és jelenéről. Mindezt szervezőként nagy örömmel vettem, vettük tudomásul, mert ez azt mutatja, hogy a Magyar Festészet Napja beépült a kulturális köztudatba és egyfajta márkanévvé vált.
Ahogy említettem immár 160 körül van idén azon rendezvények száma Magyarországon és a Kárpát-medencében, melyek csatlakoztak a programsorozathoz. Mindez azt jelenti, hogy ötvennél is több város, település művészet iránt fogékony közönsége ünnepelheti a magyar festészetet. Azt lehet mondani, hogy ebben az időszakban a magyar kultúrtér át van itatva a kortárs magyar festészettel. Ez jó. Ez volt a célunk, és úgy tűnik, hogy ez egyre erőteljesebben működik, ami nagy öröm számunkra.
Ön a Szolnoki Művésztelep vezetője is, ahol minden évben egyéni kiállítással is részt vesznek a Magyar Festészet Napja programjában, idén Baksai József kiállítása látható, miért őt választották?
Baksai József kiállításának több apropója is van. Mindenekelőtt az évtizedek óta tartó barátság szakmai tisztelet. Azután, még a covid előtti időszakban ő volt a középgeneráció kurátora az Élő Magyar Festészet nagykiállításban. Ezt a munkát szeretettel, odaadással végezte. Ez is egy fontos kapcsolódási pont. Végül Baksai József kiállítása egy régóta tervezett projekt a Szolnoki Művésztelepen. Személyében a magyar képzőművészeti élet egyik legmarkánsabb egyéniségéről beszélünk. Számunkra fontos Szolnokon, hogy a hazai képzőművészeti élet legjobbjait mutassuk be a közönségünknek.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatása mely részét érinti a Magyar Festészet Napja programsorozatnak?
Elsősorban a központi részét, a kiemelt nagykiállítást, az Élő Magyar Festészetet. A Magyar Festészet Napja nonprofit kezdeményezés, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatása létkérdés a programsorozat szempontjából, ezek nélkül nem tudnánk megszervezni az eseményeket. 2002-es indulásakor a Magyar Festészet Napja különböző képzőművészeti társaságok szemléje volt, mint a Magyar Festők Társasága, a Belvárosi Festők Társasága vagy a Magyar Vízfestők Társasága. Az esemény egy egynapos rendezvényből nőtte ki magát egy általános érvényű, és az egész kortárs magyar festészetet felölelni kívánó rendezvénysorozattá. A csatlakozott rendezvények száma jól mutatja, hogy jónéhány kereskedelmi galéria is csatlakozik festészeti témájú kiállításokkal a programsorozathoz, ez presztízzsé is vált. Idén a Műcsarnok is csatlakozott hozzánk, számos megyeszékhely fontos kiállítóhelyeivel együtt, ez mégis alapvetően nonprofit kezdeményezés, ezért a pályázati támogatásokra hihetetlen nagy szükségünk van. Nagymértékben függünk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásától, azt lehet mondani, hogy az NKA-tól érkező összeg a legnagyobb segítségünk abban, hogy stabil, színvonalas rendezvényt tudjunk létrehozni évről-évre.
Az Élő Magyar Festészet három szekciójának kurátorai:
Doyenek: Verebes György Munkácsy-díjas festőművész; Középgeneráció: Gaál József Munkácsy-díjas festőművész; Fiatalok: Horváth Dániel festőművész
Legutóbbi hozzászólások