Bibliográfia

Megjelent az Alvó titánok Verebes György szolnoki festményein című művészkönyveben 2009-ben
ENNYI ARCOM
ünnep-díszben a fennséges
csend, amit emlékként őriz
aki meghallgatni képes
szótlanság
szenvelme
ennyi
amihez visszatérve jólesik.. →

Verebes György képeire
ahogy vizes testről
a fényesség lecsorog
köztesvárosi alvadt délutánon
zenkilencre lapot húzni

és huszonegy rész a falon
teljessé összeáll
ágat lomb
levél takar leveleket

titán ujjai közé csippen fény→

Magyar Szó. 2008. október 27.
Ha elfárad a szemünk és homlokunk síkján a fény, ha beláthatatlan lesz a tér, ha megroppan köröttünk minden, ami egész, emeljük arcunkhoz kezünk, hogy megerősödjön bennünk a fény, hogy megnyíljon a sok elhomályosított kép. Mudrá, az Alvó.. →

Elhangzott a szolnoki Aba-Novák Galériában, 2007. január 19-én
A Verebes név felénk, Észak-Bácskában, már-már mitikusnak mondható, az egyik legnépesebb zenész famíliát idézi. (Az igazság az, hogy az én hegedűtanáromat is Verebesnek hívták – a hegedülni tanuló kisgyerek.. →

Elhangzott az egri Templom Galériában, 2008. május 3-án
”Ülni és hallgatni akarok, és hallani akarom, amit az Isten bennem mond.”
(84/85 Zsolt. 9)

Az utóbbi húsz évben nem ugyanannak a helynek a szelleme, bár ugyanazon szellemek helytelenkedései kísértettek bennünket:.. →

Elhangzott 2009. december 11-én a zEtna VI. Irodalmi Fesztiválján, Verebes György Alvó titánok c. albumának bemutatóján
 

Verebes György képeit szemlélve mindenekelőtt az előzetes, sejtésesen ismeretlen nemlét állapotáról kellene szólnunk, arról a kavargó ködfergetegről,.. →

Megjelent az Alvó Titánok Verebes György szolnoki festményein című művészkönyvben 2009-ben
(tovább…)

.. →

A szellemi léptékváltás titka Verebes György festészetében
2009. január 3-12. Budapest-Szolnok

Ha csak szellemi kaland a festészet sem vászon, sem festék, legkevésbé pedig az a különös illatú finom lenolaj nem kell hozzá. Ezt az idővel, a száradással, a kötéssel.. →