Alvó titánok a 21. században – Néhány gondolat Verebes György művészetéről
Dr. Hóvári János írása a Magyar Napló 2017. júniusi számában jelent meg
Verebes György a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb festőművésze. Maga is vallja, hogy nem érdeklik trendek és divatok: nem kíván igazodni egyetlen irányzathoz sem. Számára a festészet.. →
Az önvizsgálat útját járom
Az interjú a kultura.hu-n jelent meg 2017. június 6-án, a riportot Fischer Viktória készítette
Verebes György festőművész március 15-én vehette át a Munkácsy Mihály-díjat. A képzőművész nemcsak filozófiai mélységű festményeiért érdemelte ki az elismerést, hanem az.. →
A belülről épülő látvány
Medvecky Attila interjúja Verebes Györggyel a Magyar Fórum 2017. évi 16. számában jelent meg
(…) Idén Munkácsy-díjjal tüntették ki. Gratulálunk hozzá! Kapott Supka Magdolna -díjat és Kaposvári Gyula -díjat is. Mit jelentenek a hivatalos elismerések életében?
–Nagyon.. →
Művésztelep tárt kapukkal
Pálágyi Edit cikke a Szabad Föld című hetilapban jelent meg 2017. április 13-án
MÁGIKUS HELYNEK TARTJÁK a Szolnoki Művésztelepet, amely a vár helyén áll. Hazánk legrégibb, 1902-ben alapított, ma is működő művésztelepe kiérdemelte a Magyar Örökség Díjat. Az ott élő.. →
Küzdelemnek Véget Vető – Interjú a Magyar Szóban
Gruik Ibolya írása 2017. április 10-én jelent meg
Verebes György Zentán született. A középiskolát is szülővárosában fejezte be, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika tanszékén diplomázott. Képzőművészeti munkái mellett könyvillusztrációkat és színházi.. →
Verebes György az Orvosok magazinban
A cikk az Orvosok / művészet, tudomány, élet, a Teva Magyarország kulturális és szakmai magazinjában jelent meg (2016. tél)
Titánoktól titánokig
„Nem valakit akartam ábrázolni, hanem mindenkit és senkit”
Miként válik a rajzoló fiatalból belső utakat ábrázoló.. →
Kovács Zita – Titánok földjén
Verebes György kiállítása elé
Elhangzott a Borbás Mihály Bemutatóteremben, 2016-ban Hévízen
A történelem minden korszakának vannak előzményei – semmi sem igazán kezdet. Bár az ókori görög szellemet a keleti kultúrák készítették elő, az európai vagy az egyetemes.. →
Verebes Ernő – A test pillérei (Asszociációk Verebes György festményei kapcsán)
Elhangzott Verebes György a Test pillérei című kiállításának megnyitóján 2016. április 21-én a Semmelweis Szalonban, Budapesten
Képekről, szavakkal. Verebes György képeiről, nem elfogulatlan szavakkal. Ismerve kézmozdulatokat, eszmét, napszakot éj-szakot, hogy mikor, s miként.. →
Balázs Attila – Titánok földjén
Avagy csodálata azoknak, kik mertek festővé lenni
(Verebes György: Alvó titánok. Szolnoki Művészeti Egyesület, zEtna Kiadó, Szolnok – Zenta, 2009)
/Megjelent az ESŐ Irodalmi Lap, 2009/3. számában/
E röpke sorok lejegyzője, be kell vallani, túl szimpla lélek ahhoz,.. →
Garami Gréta: Verebes György „Fénybenforgó” c. kiállítása elé
San Marco Galéria, Óbudai Kulturális Központ – 2015. december 11.
Az ÓKK decemberi, ádventi-karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó kiállításai mindig kiemelkednek az év egészéből. Nem véletlen, hogy ennek az ünnepi időszaknak épp Verebes György a kiállító művésze… →
Verebes Ernő – Ennyi arcom
Megjelent az Alvó titánok Verebes György szolnoki festményein című művészkönyveben 2009-ben
ENNYI ARCOM
ünnep-díszben a fennséges
csend, amit emlékként őriz
aki meghallgatni képes
szótlanság
szenvelme
ennyi
amihez visszatérve jólesik.. →
Jenei Gyula – alvó titánok
Verebes György képeire
ahogy vizes testről
a fényesség lecsorog
köztesvárosi alvadt délutánon
zenkilencre lapot húzni
és huszonegy rész a falon
teljessé összeáll
ágat lomb
levél takar leveleket
titán ujjai közé csippen fény